Mit és hogyan?
Foltozott takaró a lelkem,
Mire kiszakad körbevarrom,
Rút cérnámmal összehegesztem.
Tűm is csak a bánat,
Tompa ujjú gyűszű a szívem.
Szétszakad ez is,
lefeslik egy perc alatt.
Foltos patchwork,
Kinevetett, ágyra vetett magány.
Csalóka a betűk sora,
igaz, megénekelt szomorúság.
Elnyomott, kibontott varrás.
Húzd ki az utolsó szálat,
És gyújtsd fel az elkopott szövetet.
Értéktelen vacak,
kacat, az élet rojtos boltjában.
Szanaszét szaggatott szenvedés.
Égő elkeseredés, ezen a kiköpött éjszakán.