Egy tonna jég.
Se több, se kevesebb,
Töri szilánkossá lelkemet.
Hideg vízcseppek tarkítják
Didergő szívemet,
S lehelnek belé jéghideg életet.
Sápadt, fehér arcomat
Fagyasztja le a tél,
A metsző fájdalom a lelkemig elér.
Hibernált érzések
Hasítanak ketté,
S válok most a jéggel
Örökre eggyé.
Kék bőrömön már
Lefeslett a hajnal,
Körbe vagyok zárva
Négy jeges, ledőlt fallal.
Letakar a hó,
Betemet a bánat.
A tél zárja be végleg
Leláncolt szobámat.