2017-05-05 15:50:01
Ez egy vasárnap reggel ugrott be nekem, hogy meg kéne rajzolnom. Jelentése? Sok van, sok minden volt a fejemben akkor, és így akart kijönni belőlem.
Készült egy videó is, amit néhányan el is kaptatok élőben. Végül azt felgyorsítva összevágtam és így osztottam meg: https://www.youtube.com/w…
Címkék: digitális, Photoshop, portré, fantasy, szürreális, hangulatkép
1160 megtekintés
7 szavazat
9 komment
© Minden jog fenntartva
Komment írásához lépjél be, vagy Regisztrálj!
Lyndil[offline]
2019-08-30 20:26:510+#9Ez a nő, kicsit olyan mint ha éppen teremte valamit a lelkéből. Olyan mint ha egy istennő lenne, nekem legalább is ez jön le
Sipy[offline]
2017-05-11 23:47:070+#8A képet nézvén írtam a hozzászólást.
(akkor nem figyeltem a címre) , úgyhogy kiegészíteném
az utolsó mondatot azzal, hogy: a remény nem múlik el.
md_art[offline]
2017-05-10 11:28:040+#7aw, mindig szerelmes vagyok a munkáidba, annyira meg tudja benne lelni magát az ember - legalábbis én biztos.
MD Art
Sipy[offline]
2017-05-10 11:03:270+#6Nekem is a lélek és a szívbéli érzések jutottak eszembe erről a képről.
Úgy érzem, hogy a neki bal kezével szabadulni akarna a sötétségtől, lelki sebektől,
míg a jobb kezével a fényt, a reményt, a szeretetet akarná megtartani, befogadni.
Az a pici fény ott belül az én látásom szerint a reményt sugallja.
gepardus[offline]
2017-05-07 23:01:430+#5Nagyon érdekes technika, finom vonalas, és a plasztikus hatás is látszik. Én talán a háttérben több sötétet mutattam volna, nagyobb alapon asszem. No mindegy is, mert így is tetszik, ötletes. +1
„ Nem vallottam kudarcot, csak találtam száz módot, melyek közül egyik sem működött. ” Benjamin Franklin
Barnuska[offline]
2017-05-06 14:45:480+#4Válasz a #2 kommentreNézegetem azóta is a rajzolásod... és gondolkodom, hogyan is fogalmazzam meg akkor mégiscsak azt, amit bennem felébresztett, amit éreztet belőled a szememnek és lelkemnek...
Nem könnyű, mert fájdalomról, sötétségről, remény nem leléséről, mellkasunk feltépéséről, a borzongató felismerésről írni nekem is nagyon nehéz, éreztem magamban már...
...és csak nézni a tátongó lélek-helyben, hogy hová lett a fény, a melegítő természetesség, a teljesség, a magától értendő bizonyosság, biztonság helyetti már csak pislákolást...
Várni a lélek kegyelmét, ami majd kezével befedi a tátongót, és megtölti a hiányt, elsöpri a sötétet, a félelmet, a mardosást, és kezünk nem széttárva rebben, hanem csendben, megnyugodva csukódik le ismét a szívünkre, lehunyhatjuk a szemünket így : megérkeztem ismét, óvlak már, érezd ismét a fényt, higgy abban, hogy ott belül a sötét végleg legyőzetett !
Ilcsi
steplenson[offline]
2017-05-06 07:13:320+#3Megnéztem a videót is ,tetszik a munkád nekem valami a reménnyel meg a lélekkel kapcsolatban jut eszembe, de lehet, hogy köze sincs ezekhez
)) de mind1 nagyon szép lett
a legjobban a haj tetszik, mert valószínüleg csak digitálisan lehet ennyire jól megcsinálni .Ment a pont
Thubakabra[offline]
2017-05-05 16:54:320+#2Válasz a #1 kommentreDede, elemezz, kíváncsi vagyok!
A kommentelés úgy működik, hogy te is részt veszel benne. ;)
[A panel bezárásához kattints rá!]