Lassan felkel a Nap
Nem félek már
Túl messze vagy
Kiszáradt testemben
A könnyem csak vércsepp
Rám kúszó rém
Lassan felzabál - eltemet

A föld talaja fagyos még és hideg
Mozdulni erőm nincs
Vagy ezt is csak képzelem
A varjú némán néz rám
Oly gyönyörű félelem
Fekete halálom ő
Lesz hóhérom, rút ítélet

De lágy szellő kavarog
És lassan feléleszt
Apró virág ered szárba
Gyengéden előttem
Oh, mi ez a szépség?!
És amott a kikelet!
Semmi különös...
Csak a Tavasz válik
A Télből kifele...