2015-05-19 22:39:070+#6Válasz a #5 kommentreTermészetesen!
Akkor jó!

2015-05-19 20:44:020+#5Válasz a #2 kommentreKöszönöm, hogy leírtad!
Jáj, dehogy. Mi itt mind tegeződünk. Egyébként még egy fruska vagyok csak, szóval hajrá a jövőben is a tegezéssel!
A kommentelés úgy működik, hogy te is részt veszel benne. ;)

2015-05-19 17:45:450+#4Válasz a #3 kommentreKöszönöm!

2015-05-19 17:40:360+#3Nekem is tetszik, ötletesen megoldottad a témát. +1
„ Nem vallottam kudarcot, csak találtam száz módot, melyek közül egyik sem működött. ” Benjamin Franklin

2015-05-19 17:38:430+#2Válasz a #1 kommentreKöszönöm, igazán örülök, hogy tetszik!
A/4-es méret és akvarell papírra készült. Mint esemény, nem igazán volt indítéka, iskolában rajzoltam grafika tanszakra, viszont hogyha a képnek az értelmére vagy kíváncsi akkor ezzel a képpel leginkább az embernek a szomorúságának, nyomorúságának az állandóságát akartam ábrázolni (állandóság= fordított végtelen jel a háttérben, ember és annak szenvedése= zuhanás, eltörés.). (Amúgy remélem nem baj, hogy tegezve írtam.)

2015-05-19 14:52:430+#1Hm, ez igen kreatív! Tetszik a kifejezőkészsége, beszédes képet alkottál. Tudsz róla mondani valamit néhány szóban? Pl milyen méret és talán hogy milyen apropóból készült. Egyébként ügyes bemutatkozó alkotás, ment rá a pont egyből!

(ha válaszkommentet írsz, akkor katt a "válaszolok" gombra, így kapok róla értesítőt. )
A kommentelés úgy működik, hogy te is részt veszel benne. ;)