2020-12-24 15:57:510+#2Válasz a #1 kommentreKöszönöm szépen a szókat és a magyarázatot, nem feltétlenül tudtam én ezeket az infókat.
Igen , rusztilusra sikerült, ami nem is volt talán direkt, inkább volt ez a munkám anyagfelhasználás, mint mondandó megjelenítés...

A faanyag nagyon nagyon régi, ez szerintem a mai világban érték, ilyen nagymamám korabelé faanyagra dolgozni szépséges

Sok embernek azonban nem dísztárgy még így sem, sikerült olyan nézelődövel találkoznom, aki nem dekornak vette az otthonába, értékelte a régi voltát, a textúranyagok saját meggyártását fűrészporból és kötőanyagból, a fát, amire ezt ráteremtettem

Nem hiszem, hogy csinálok még ilyen témát, érzékeny ez mindenképpen, szóval ez volt, egy maradt nekem is , van mikor ránézek és azt mondom : igen, most jól jönne a hit, de marad szimbólum mégis...

Legyen áldott ünneped Steff
Ilcsi

2020-12-23 09:41:530+#1Nagyon rusztikusra sikerültek. Ez amúgy rájuk is vall, mert a kereszt már az ókórban használatos kínzóeszköz volt... Ezt használták a bűnözők kivégzésekor, így Jézus is beleesett ebbe a kategóriába. Azóta lett napjaink divattárgyává. Ám mint alkotás jó, és egyben emlékeztező is, mert minden kereszt megváltásunkra mutat.
"A ceruza egy tükör: megmutatja ki vagy, és mit tudsz...". (stephaniM.)