2010-12-26 21:56:33
Egy láthatatlan, de vörös
Szalag
Ragadt, tapadt, tekeredett
És maradt
Csuklódra fonódott, lassan
Beépült
S idő múltán, furán
Szédült
Érzések száguldottak
Vadul.
Színes elméd lassan
Elborult.
Hirtelen, keleten
Feltűnt
A szalag másik vége
Egy letűnt
Világ lányának csuklóján
Ragadva,
Csillogó szemmel intette
Maradj
S a vörös fonal egyre
Inkább
Közelebb húzott hozzá
Míg már
Előtte álltál, kérdezted:
Vártál?
Félénken bólintott
Szíved őrült iramba kezdett,
Ahogy megfogtad a törékeny kezet
Szíved s szíve repesett!
öööö hát ez nemtudom miez
nem jellemző rám, meg nem is értek a "szerelmi izékhez"
meg ezt átírni róvásírásba meg vissza
megtanultam róvásírni
próbáltam lefotózni hogy úgy tegyem fel de sajnos minden kép homályos lett
szóval itt a rendes latin betűs változat
Címkék: vers, érzelmek
1697 megtekintés
6 szavazat
10 komment
© Minden jog fenntartva
Komment írásához lépjél be, vagy Regisztrálj!
Andoo^-^[offline]
2010-12-27 14:11:010+#8köszi Csillu talán azért nem tipikus lagymatag vers
mert nem értek én a rózsaszín cucchoz
de ezt már mondtam neked szóval köszi
Csillu[offline]
2010-12-27 13:50:250+#7dejóó
Nekem nagyon tetszik nem tipikus lagymatag rózsaszín vers, mégis érezhető hogy miről szól. ( @.@ ismét szólok, hogy nem értek a versekhez
)
+1
Micky[offline]
2010-12-26 22:05:030+#3Szerintem sincs vele semmi baj. Nekem tetszett. Ennyi
http://nicodangelico.blogspot.hu/
[A panel bezárásához kattints rá!]