Tigris! Tigris! Te szép teremtés,
nem hiányzik neked a temetés?
Milyen pusztíthatatlan vagy,
s minden ellenfeled arcára a rémület fagy.

Hogy lehet egy gyönyörű lény
ragadozó, melyben gyilkos a fény?
Nincs esélyük veled szemben,
még ha az áldozatod sincsen csendben.

Olyan tökély, és fennséges
minden porcikád, s teltséged
lenyűgöző. Nincs vetélytársad,
s tetemüket mélyre ássad...

Milyen alak volt ki véled
a Földre hozott téged?
Volt szándéka vagy reménye,
hogy gazdagodott nyereménye?

S mikor majdan gyilkos kihúny,
az Ő keze érted kinyúl?
Becsesb leszel, mint egy Bárány,
kinek vétke nem volt hátrány?

Tigris! Tigris! Te mesés teremtmény,
nem hiányzik neked a felmentvény?
Milyen elpusztíthatatlan vagy,
s tőled retteg minden agy!