2012-11-03 18:30:09
Fekete felhők fejem felett,
Mindenki mendegél Miklós mellett.
Finom fenevad félelemtől fejlett,
Mely magyarázta módszerét, melyet
kitervelt.
Találkoztam talán tévedt tanúval?
Hátha hajdan hajnalt hamuval
Beborítva, borostásan bóbiskolok bolhaként
Vagy: fiskálisan függő, formális fenekű faként.
Nemnormálisan, nyavalyogva,
Gondosan-gizdán, gabalyodva,
Érzelmeim éberen érkeztek.
Pedig fel voltam vértezve...
Csicsegtek csókolózó csókák,
Majd mikor megláttak minket;
Csacsogtak!
Hajh! Fújtattak rossz rókaként reám,
Mint módszeres malacok a trófeán.
S szakasztottam szalagot szépen, s futottam.
Futottam, ahogy lábam bírta.
De aztán rájöttem, hogy nem vagyok több:
Csak egy birka!
Íródott: 2012.11.03.
Címkék: vers, filozofálás
1363 megtekintés
0 szavazat
5 komment
© Minden jog fenntartva
Komment írásához lépjél be, vagy Regisztrálj!
Thubakabra[offline]
2012-11-06 00:01:181+#4Válasz a #3 kommentreÖreg hiba. Pedig a fejlődés kulcsa abban rejlik, hogy kicsit többet foglalkozol vele.
A kommentelés úgy működik, hogy te is részt veszel benne. ;)
Veky[offline]
2012-11-05 07:00:360+#3Az a baj, hogy két percnél többet nem szoktam foglalkozni vele...
A kritikára a reakcióm:
XeiVo Veky
Thubakabra[offline]
2012-11-04 12:06:541+#2Jó-jó, de még mindig rímkénszeres Próbálj meg ettől kicsit megszabadulni, hogy ne mesemondós hatása legyen a versnek, hanem... nos, hát egy vers hatása. Csak kicsit kell vele többet foglalkozni és máris ezerszer kifejezőbb lesz.
A kommentelés úgy működik, hogy te is részt veszel benne. ;)
[A panel bezárásához kattints rá!]