Jön a fagy, jön a más
Fagyott a vér és fagyott a vágy
Elhintett babszem
Gyilkos egy messiás
Valaki szól még, de megyek tovább
Úgy hívnak állat, két lábon járó
Aki csak megy előre,
És bólogat némán
És mocskos a zár, a rozsda megette
Szent Péternek így lett vége
A vaskapu zárva
Már nem értem
Csak állok és nézem

Én csak éltem
Én csak láttam
Én csak éreztem
Tudom
Ez mind nagyon szép
Csak valahogy ez nem elég
Ha őneki ég a vére megég
A forró lángok húsba marnak
És nem marad híre, nem marad magva
Az utolsó hírt egy rádióadás adja
Ami átsüvít az éter végtelen folyamán

Ó, hol vagy te lény?
A csillagokban járó fény?
Miközben idelent
Véreső szakad s a hajnal
Üres a lélekdal
A végkifejlet elért ide is
Már egy harcos sem beszél
Túl kopár ez a tél
Ahogy a tömeghatást érzed
Persze ha bölcs lehetnék
Az utolsó pillanatokban is élnék
Egyszerű keserű szavakkal
Néhány perc csend és
Itt a másnap-reggel van

S ahogy ajtót nyitnék,
Nyikordul sarokvas
A felhők fent esőt okádnának
Csak ez már sav
Mindez a lelkembe
Végleg belemarna
Ha én volnék a győztes utolsó
Gyilkos fajnak megmaradt hírmondó
És ez átsüvít az égen át
Nem kapcsol mobil szám
Minek haragudnék már
Mért félnék tovább
Felesleges kérdés lenne minden
Volt esély de a faj
Ideje végleg lejárt
Marad csendes karácsony
Ajándék a nemlét
Ennek a gyönyörű Földnek
Néma varázs...
(2010.12.22.)