Kettétört ceruzám
És kifogyott tollamból a tinta.
Azt kérem: én múzsám,
Gyere hozzám sürgősen vissza.

Tagadjam? Hiányzol.
Pedig tudom jól, el én küldtelek
Mert fájt minden szó. Hol
Vagy most hát? Most is sírva kereslek,

Könyörgöm és kérlek,
Térj vissza! Ideje, hogy idetold
Bánatos nagy segged.
Hisz tudod te: nélküled más a hold.

Kellesz, és ez elég
Indok, úgy gondolom, minthogy én is
Neked. Tudom, hogy még
Nem leltél más bolondot! Vae victis -

Már nem is fogsz. Nem vagy
Sem szép, sem fennkölt, még csak okos se,
De csalfa, az, avagy
Léha, az persze vagy. Nincs szentmise,

Mi lemosná rólad
A temérdek szennyet. De tudom én!
Rám fogod a múltad,
Azt mondod, én tettem. Kicsi Gerlém!

Gyere gyorsan, várlak.
Kész a lánc: többé innét el nem mész!
Bárhová bújsz, látlak.
Gyere! Cellád is már majdnem kész!